tag:blogger.com,1999:blog-52842103382683776742024-02-20T19:59:43.839-08:00Cégalapítás Cégalapítás 2015 - Minden, amit a cégalapításról tudni szeretne. Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.comBlogger17125tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-42364808962654130132015-07-08T08:30:00.000-07:002015-07-08T08:30:01.323-07:00Cégalapítás – Cégalapítás INGYEN!<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">Ahogyan azt már az előző bejegyzésben is látták, a <b>cégalapítás
</b>a korlátolt felelősségű társaságokat illetően, felemelkedett, és <b>legalább 3
millió forintot </b>kell betenni a társaság bankszámlájára, ahhoz, hogy a
cégalapítás megtörténhessen, és az illetékes cégbíróság bejegyezze azt.<br /><br />
Azt is említettem, hogy<b> vannak</b> a gyakorlatban kialakult <b>könnyítések</b>, a
cégalapítást illetően. Ez által a könnyítés által lehetséges az, hogy a <b>cégalapítás INGYEN</b> is megtörténhet!<br /><br />
Hogy hogyan?<br /><br />
Nagyon <b>egyszerűen</b>, és természetesen <b>jogszerűen</b>. <br /><br />
Annyit kell tenni mindössze, hogy amikor a <b>cégalapítás történik</b>, és a társasági
szerződésbe beírják, hogy mennyi <b>összeget</b> kívánnak<b> berakni </b>törzstőke gyanánt,
akkor meg kell jegyezni azt is, hogy <b>mennyit tesznek be</b> abban a pillanatban,
és, hogy <b>mennyi idő alatt</b> kívánják teljesíteni a maradék, fennálló összeget.<br /><br />
Szemléltetem egy egyszerű példával is. Beírtuk a társasági szerződésbe, hogy 3
millió forint a jegyzett tőke, és az <b>alapítás során, csak 500.000,- Ft </b>–ot
szeretnénk berakni. Meg kell jegyezni azt is, hogy <b>mennyi időn belül</b> fizetjük
be a maradék <b>2, 5 milliót</b>. Általában, a gyakorlat azt mutatja, hogy a
<b>cégbíróság 1 vagy esetleg 2 évet fogad el</b>. Tehát, akár 2 évünk is maradhat
arra, hogy a 2,5 milliót teljes egészében befizessük.<br /><br />
A cégalapítás ezzel <b>meg lett könnyítve</b>, így akár olyanok is nyugodtan tudnak
Kft –t alapítani, akik számára a minimum összeg, nem előteremthető az alapítás
pillanatáig.<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-36336876688003564032015-06-22T10:00:00.000-07:002015-06-22T10:00:01.026-07:00Cégalapítás – Kft esetén, a cégalapítás 3 millió Ft!<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">A <b>cégalapítás </b>sokban <b>változott</b>, az új Ptk. hatályba lépése
miatt. Vannak kisebb, vannak nagyobb jelentőségű változások, vannak olyanok,
amelyek félreérthetőek lehetnek, és <b>magyarázatra szorulnak</b>, mert sajnos nem
sikerült minden egyértelműre a szabályozás során.<br /><br />
Ha a cégalapítás során, egy<b> Kft-t hozunk létre</b>, akkor nagyon sok olyan dolog
van, amelyre rendkívül<b> érdemes figyelni</b>, mert egy-egy kérdés nem jogszabály
által, hanem<b> a gyakorlat által lett szabályozva</b>.<br /><br />
A korlátolt felelősségű társaságok esetében, a <b>törzstőke</b> az eddigi 500.000,- Ft
helyett, 3<b> millió forintra emelkedett</b>.<br /><br />
A <b>törzstőke törzsbetétekből áll össze</b>, amelyet a tagok együttes hozzájárulása
tesz ki. Vagyis egyszerű összeadás által megkaphatjuk, hogy mennyi is a
jegyzett tőke, amelyet a <b>társasági szerződés is tartalmaz</b>, és amit a gazdasági
társaság, a társaság számára nyitott <b>bankszámlára kell befizetni</b>.<br /><br />
Igaz, hogy a<b> törzstőke minimuma</b> ezzel a 3 millió forinttal a <b>hatszorosára
emelkedett</b>, de nem kell megijedni, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak
engedmények a befizetés menetét illetően.<br /><br />
Érdemes megjegyezni, hogy <b>nem válik el egymástól az egyszemélyes, és a több
személyes Kft</b>, a 3 milliót illetően. Mind a kettő estében ugyanennyi a minimum
törzstőke.<br /><br />
Azt, hogy milyen könnyítés van a törzstőkét illetően, a következő <b>cégalapítás
2015</b> –ös bejegyzésben részletezem. <o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-6983982690306301182015-06-03T01:53:00.000-07:002015-06-03T02:38:30.195-07:00Üdvözlet a Cégalapítás Neked blogon, 2015 –ben is!<div class="MsoNormal">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcJerETzXJRMzEcLGAg074_F17r-SEHYmHTUk3_J-f_-LvYa1j3rI6YvQAmhmgMlwMIMPjjq2di8Nt6H7FHgDDcvFLIoUqNOQSw6QbaH5VE5bcqd-6C__s3vZ4uHgdgo3vAzqMP51w9f2T/s1600/cegalapitas2015.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="350" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcJerETzXJRMzEcLGAg074_F17r-SEHYmHTUk3_J-f_-LvYa1j3rI6YvQAmhmgMlwMIMPjjq2di8Nt6H7FHgDDcvFLIoUqNOQSw6QbaH5VE5bcqd-6C__s3vZ4uHgdgo3vAzqMP51w9f2T/s400/cegalapitas2015.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Cégalapítás 2015</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="line-height: 115%;"><b><br /></b></span>
<span style="line-height: 115%;"><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Üdvözlök minden kedves látogatót, aki ide, a Cégalapítás
Neked, blogba tévedt!</b><br /><br />
Sokkal <b>gyakrabban frissülő</b> és mindenképpen aktualizált bejegyzések és témák
lesznek a jövőben. <br /><br />Megpróbálom mindenképpen <b>széles körben</b> bemutatni mindazt,
ami a <b>cégalapítás témához szorosan kapcsolódik</b>. De mindenképpen lesznek olyan
témák, amelyek nem biztos, hogy a cégalapításhoz, hanem inkább<b> a gazdasági
társaságokhoz</b>, mint jogi személyekhez fog <b>kapcsolódni</b>.<br /><br />
Remélem, hogy mindenki meg fogja találni a maga számára azt a hírt vagy
választ, amellyel sikerül <b>elhessegetni a kétségeket</b>.<br /><br />
Apró <b>tippekkel</b>, és néha kevésbé fontosnak gondolt, érzett témákban is fognak bejegyzéseket találni. <br /><br />
Érdemes megjegyezni, hogy minden, ami idekerül, azért lesz, hogy felhívjam a
figyelmet olyan dolgokra is egyaránt, amely fölött az ember sokszor elsiklik,
mert jelentéktelennek gondolja.<br /><br /><a href="http://topcegalapitas.hu/" target="_blank"><span style="color: blue;">Ennyit elöljáróban arról, hogy mi várható majd a cégalapítás 2015 –ös frisshírei terén.</span></a><br /><br /><b>
Mindenkinek kellemes olvasást kívánok! </b></span><span style="font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-75718813565438245662014-08-05T07:51:00.000-07:002015-06-03T02:36:58.315-07:00Cégalapítás 2014 – Kft alapítás<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if !mso]><img src="//img2.blogblog.com/img/video_object.png" style="background-color: #b2b2b2; " class="BLOGGER-object-element tr_noresize tr_placeholder" id="ieooui" data-original-id="ieooui" />
<style>
st1\:*{behavior:url(#ieooui) }
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Cégalapítás előtt a legfontosabb kérdés a megfelelő
társasági forma kiválasztása. Mai bejegyzésemben a kft alapítás feltételeit,
menetét, előnyeit és hátrányait szeretném felvázolni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Kft-t megalapítani egy taggal is lehetséges, ez esetben
<b>egyszemélyes kft</b>-ről beszélünk, azonban természetesen több tag is alapíthat
kft-t, akkor pedig <b>többszemélyes kft</b>-ről lesz szó. A kft alapítás <b>legnagyobb
előnye a korlátolt felelősség</b>, azaz a tagok a törzsbetétjeik szolgáltatásáig
felelnek, tehát, ha a társaság rendelkezésére bocsátották vagyoni
hozzájárulásukat, úgy saját vagyonukkal nem felelnek a társaság tartozásaiért. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Az új Ptk. kimondja, hogy 2014-től kft-t alapítani <b>csak 3.000.000 Ft
alaptőkével lehet</b> (korábban ez 500.000 Ft-volt).<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Viszont a jogszabály lehetőséget ad arra (a
korábbi szabályozással ellenben), hogy cégalapításnál 0 Ft-ot szolgáltassanak a
tagok, tehát gyakorlatilag <b>törzstőke felmutatása nélkül is alapítható kft</b>,
viszont kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fennmaradó 3.000.000 Ft-ot egy
éven belül a társaság rendelkezésére bocsátják. Fontos viszont megjegyezni,
hogy amíg a teljes törzstőke nem került befizetésre, a tagok vagyoni
hozzájárulásuk mértékéig saját vagyonukkal is felelnek, illetve nem vehetnek ki
osztalékot a cégből. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Lehetőség van <b>iratmintás kft</b> alapításra, mely esetében a
cégalapítás <b>illetéke 50.000
Ft</b>, <b>normál cégeljárás keretében pedig 100.000 Ft</b> a kft
alapítás illetéke. </span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-85317211673796890292014-07-16T06:27:00.000-07:002015-06-03T02:36:43.830-07:00Cégalapítás 2014 –Többszemélyes társaságok<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if !mso]><img src="//img2.blogblog.com/img/video_object.png" style="background-color: #b2b2b2; " class="BLOGGER-object-element tr_noresize tr_placeholder" id="ieooui" data-original-id="ieooui" />
<style>
st1\:*{behavior:url(#ieooui) }
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Korábban részletesen bemutattam,
hogy az egyszemélyes társaságnak milyen előnyei, kritériumai vannak, most
azonban vegyük sorra milyen lehetőségekkel találja szembe magát az ember, ha
többszemélyes gazdasági társaságot szeretne alapítani. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Amennyiben cégalapítás előtt áll
és társaival együtt szeretnének vállalkozásba kezdeni először is meg kell
szabni, hogy milyen törzstőkével kívánnak hozzájárulni az adott gazdasági
társaság megalapításához. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Bt. alapítás esetén</b> lehetőség van
rá, hogy minimális törzsbetéttel rendelkezzenek az egyes tagok, így tehát
fejenként akár 1.000 Ft-tal is meg lehet alapítani egy céget. Hátrány viszont,
hogy a bt beltagja korlátlanul felel, azaz saját vagyonával is helytállni
köteles a társaság tartozásaiért. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Közkereseti társaság esetében</b>
szintén két tagra van szükség, bt-hez hasonlóan nincs törzstőke minimum,
viszont a tagok mindegyike korlátlanul felelős a társaság tartozásaiért.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Kft alapításnál</b> viszont nincs
korlátlan felelősség, tehát a cégalapítók a betett törzstőkéig felelnek. Az új
Ptk. szerint a kft jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb, mint 3.000.000 Ft. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Zrt alapítás esetén</b> az alaptőke
nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, míg Nyrt alapításánál minimum 20 millió
forintos alaptőkét kell felmutatni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Cégalapítás során a megfelelő
cégforma kiválasztásánál érdemes még a törzstőke és a felelősséget érintő
követelményeken kívül az adózási szempontokat is figyelembe venni. </span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-73765066192819962082014-05-21T15:09:00.000-07:002015-06-03T02:37:27.290-07:00Cégalapítás 2014- A taggyűlés 3. (Napirend) <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 115%;">A cégalapítás<b> </b>során a napirendnek szigorú
szabályai vannak, melyek kihatással vannak a kft. életére, hiszen itt születnek
a meghatározó döntések. Ezért jelen cikkünkben a cégalapítás témakörén belül a taggyűléssel, a meghívóval és a
napirenddel foglalkozunk.</span><br />
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br />
<span style="line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 115%;"><b>A taggyűlést
a kft. ügyvezetőjének kell összehívnia, meghívó küldésével.</b> A meghívók elküldése, és a taggyűlés napja
között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A taggyűlés szigorúan napirendhez
kötött, tehát a tagok csak azokban a kérdésekben dönthetnek, melyek szerepelnek
a napirend pontjai között. Ez alól két kivétel van. Az egyik, hogy a napirendet
ki lehet egészíteni a taggyűlésen, ha az összes tag jelen van, és hozzájárul a
módosításhoz. A másik módja a napirend bővítésének az, ha a tagok tesznek rá
javaslatot; ilyenkor a többi taggal és az ügyvezetővel is közölni kell a
javaslatot, legkésőbb a taggyűlést megelőző harmadik napon. </span><br />
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br />
<span style="line-height: 115%;"><span style="color: red;"><o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 115%;">A meghívónak
tartalmaznia kell a társaság nevét és székhelyét, az ülés helyszínét és
időpontját, valamint a napirendet. A napirendet olyan részletesen kell közölni,
hogy a tagok kialakíthassák álláspontjukat, és a megfelelő ismeretek birtokában
tudjanak szavazni. Ha a taggyűlést nem megfelelően hívták össze, vagy nem
határozatképes, akkor meg kell ismételni. Ebben az esetben a két időpont között
legalább három, de legfeljebb tizenöt napnak kell eltelnie. A megismételt
taggyűlés az eredeti napirendjét követi, és akkor hívható össze, ha az eredeti
meghívó tartalmazza a megismétlés lehetőségét. Ha a cégalapítás<b> </b>során a létesítő okiratba belefoglalták, akkor
konferencia-taggyűlést is lehet tartani. Ilyenkor a tagok fizikailag távol
vannak egymástól, és elektronikus hírközlő eszköz segítségével kommunikálnak
egymással. Ebben az esetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak a taggyűlésre,
mint a hagyományos, személyes megbeszélésre. <o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br />
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-10298328035501925472014-05-19T10:10:00.000-07:002014-07-16T06:31:01.158-07:00Cégalapítás 2014- A taggyűlés 2. (Kötelező összehívás)<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mint előző
cikkünkben említettük, az eddigi szabály, miszerint évente egyszer össze kell
hívni a taggyűlést, megszűnt. Azonban előfordulhat olyan eset, amikor mégis
kötelez összehívni a taggyűlést. Amikor a cégalapítás<b>
</b>témakörében gondolkozunk, érdemes ezeket az eshetőségeket számbavennünk. </span><br />
<br />
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span><br />
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A hatályos
szabályozás szerint már csak <b>akkor kötelező taggyűlést tartani, ha kritikus
tőkevesztés, likviditási krízis, fizetésképtelenség áll fent. </b>Ilyenkor a
társaságnak haladéktalanul határoznia kell az ügyben. Azt, hogy mit kell
határoznia, a törvény nem szabályozza, azt azonban igen, hogy hogyan. A
törzstőke védelme érdekében tőkepótlást vagy tőke leszállítást kell eszközölni;
pótbefizetést csak akkor, ha a társasági szerződés ezt megengedi. Ha a cégalapítás<b> </b>során a tagok nem
rendelkeztek a pótbefizetésről, akkor a taggyűlésen lehetőség van ennek
módosítására. Pótbefizetéssel kezelhető
a tőkevesztés és a likviditási (fizetőképességi) krízis is. Ha a tagok nem
tudnak, vagy nem akarnak a tőkepótlás lehetőségével élni, akkor kényszerátalakulással
kell kezelniük a helyzetet, de valamelyik utat mindenképpen választaniuk kell. A
kényszerátalakulás lehet formaváltás, egyesülés vagy szétválás. Akármelyik mellett
döntenek is, a döntést három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a
tőkevesztéses állapot három hónap múlva is fennáll, akkor a társaság tőkéjét le
kell szállítani. <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cégalapítás<b> </b>körében az új Polgári
Törvénykönyv hatályosulásával (2014. március 15.) megszűnt az a szabály, ami
lehetővé tette, hogy a veszteségrendezés esetén kötelező döntések alól a kft. a
közbenső mérleg adatai alapján mentesüljön. A vonatkozó jogirodalom szerint
azonban mégis lehet biztosítani ezt a mentesülési lehetőséget azzal, ha a
társasági szerződésbe belefoglaljuk, hiszen a közbenső mérleg biztosítja a
hitelezői érdekeket, így alkalmazása bekerülhet a szerződésbe.<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-59377570952914938342014-05-16T08:30:00.000-07:002014-07-16T06:31:56.982-07:00Cégalapítás 2014- A taggyűlés 1. (Hatáskör) <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
következőkben a cégalapítás<b> </b>témakörén
belül a kft. döntéshozó szervével, a taggyűléssel foglalkozunk. Az erre
vonatkozó szabályokat korábban a Gt. tartalmazta, a 2014 márciusi
hatálybalépése óta azonban már a Polgári Törvénykönyvben találjuk meg. Az erre vonatkozó szabályokban lényegi
változtatás nem történt; az egyetlen változás az, hogy már nem kötelező évente
összehívni a taggyűlést. </span><br />
<br />
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span><br />
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><b>A taggyűlés
célja az, hogy döntsön a cégalapítás során
létrejött társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben.</b> Nézzük meg, hogy ez
mit jelent a gyakorlatban. Határoz az üzletrész felosztásáról, a saját
üzletrész megszerzéséről, és a pótbefizetésről; ezenkívül a taggyűlés jóváhagyása szükséges az
üzletrész másokat megelőző megszerzéséhez, és annak kívülállóra való
átruházásához is. Lényeges feladata még, hogy <b>elfogadja a társaság számviteli
beszámolóját</b>, valamint <b>az osztalék és osztalékelőleg felosztását</b>. A kft.
taggyűlésének hatáskörébe tartozik az is, hogy a társaságon belüli
érdekviszonyokat érintő szerződéseket jóváhagyja. Ezek az érdekviszonyok a
társaság tagjai, ügyvezetője, könyvvizsgálója, és az ő hozzátartozóik között
állnak fent. A taggyűlés bírálja el az előbb felsorolt személyek kártérítési
igényét is. <b>A taggyűlésen elhangzottakat jegyzőkönyvbe kell foglalni</b>, a
taggyűlés időpontjával, helyszínével és a jelenlévők listájával együtt. Tartalmaznia
kell még a hozott határozatokat, a szavazatok és ellenszavazatok számát,
valamint a szavazástól tartózkodókat és abban részt nem vevőket is.</span><br />
<br />
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha valaki a cégalapítás<b> </b>legegyszerűbb formáját
választja, és egyszemélyes társaságot alapít- melyről előző cikkünkben írtunk-,
akkor is dönteni kell a fent tárgyalt témakörökben. Ilyenkor felmerülhet a
kérdés, hogy vajon ki tartja a taggyűlést? A válasz egyszerű: az alapító, vagy
az egyetlen tag. Ilyenkor írásban kell határozni a felmerült kérdésekben, majd a
határozatot benyújtani az ügyvezetésnek. A következő cikkben jobban kibontjuk a
taggyűlés témakörét, és annak kötelező összehívásával foglalkozunk.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-72038858444838395262014-05-14T11:56:00.000-07:002014-07-16T06:32:28.542-07:00Cégalapítás 2014- Az egyszemélyes társaság <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amikor
valakiben felmerül a cégalapítás<b> </b>gondolata,
nem feltétlenül szükséges további tagokat toboroznia; dönthet úgy is, hogy
egyszemélyes társaságot alapít. Mivel ez egy speciális eset, érdemes külön
foglalkozni vele. Hogyan néz ki egy egyszemélyes kft? Miben más, mint egy
többszemélyes kft? Milyen speciális szabályok vonatkoznak rá? </span><br />
<br />
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cégalapítás során két módon jöhet létre
egyszemélyes társaság: vagy eleve egy személy alapítja, vagy egy többszemélyes
kft. válik egyszemélyessé úgy, hogy az egyik tag –vagy akár külső személy-
felvásárolja az összes üzletrészt. Ha egy személy alapít társaságot, akkor köteles
az összes apportot (nem pénzbeli hozzájárulást) a társaság rendelkezésére
bocsátani. Erre a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig van lehetősége. Mivel
többszemélyes kft-nél társasági szerződésben teszik le a társaság alapköveit,
egyszemélyes társaságnál pedig alapító okiratban, értelemszerűen ezt is meg
kell változtatni, ha valaki felvásárolja a kft. összes üzletrészét. Ez azonban
csak akkor kötelező, ha egyszemélyessé válásától a társaság egy éven belül nem
jelent be újabb tagot. Ilyenkor a módosítást be kell jelenteni a cégbíróságon. <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">További
speciális szabályok is vonatkoznak a cégalapítás
során az egyszemélyes társaságra. Ha az egyedüli tag utasítást ad az
ügyvezetésnek, a vezető tisztségviselő köteles azt végrehajtani. Az
egyszemélyes kft. értelemszerűen nem szerezheti meg saját üzletrészét; az is
könnyen belátható, hogy ebben az esetben nem fordulhat elő, hogy a társaságnak
csak saját üzletrésze legyen. A kft. és az egyedüli tag közötti szerződést
minősített okirati formába kell foglalni. Ilyenkor a tag nem írhatja alá a szerződést
a saját nevében és a cég nevében is, hanem egy másik, cégjegyzési joggal
rendelkező személyre, például egy cégvezetőre van szükség, aki eljárhat a cég
képviseletében. Az egyszemélyes kft az
üzletrészek felosztásával, vagy tőkeemeléssel többszemélyes kft.-vé alakulhat.
Ilyenkor az alapító okiratot társasági szerződéssé kell módosítani, és az
egyszemélyes „áltársaság” tényleges társulássá alakul.<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-379902321464967812014-05-12T08:40:00.000-07:002014-07-16T06:33:21.771-07:00Cégalapítás 2014- Pénzbeli vagyoni hozzájárulás, apport<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ahogy azt az előző bejegyzésben írtuk, a jegyzett
tőke pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, apportból áll. Ebben a
cikkben ezt a két fogalmat bontjuk ki.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kétféle hozzájárulás arányát nem szabályozza
törvény, így a cégalapítás<b> </b>során
bármilyen készpénz-apport arányt meg lehet állapítani. Sőt az is előfordulhat,
hogy egy társaság jegyzett tőkéjét kizárólag apport alkotja. A cégjegyzési
kérelemben meg kell jelölni, hogy a pénzbeli vagyont hogyan teljesítik a tagok,
melyik pénzintézetnél vezetik az azzal kapcsolatos számlát, és hogyha nem
forintban történik a kifizetés, akkor hogyan számítják át forintra. Az, hogy
mikor teljesítik a fizetést, a társasági formától függ: kft-nél például csak
akkor kerülhet sor a cégjegyzésre, ha a társaság javára szóló befizetéseknek
legalább a felét teljesítették. Az egyszemélyes kft szabályai szerint azonban
ennél a társasági formánál elég százezer forintot befizetni. <b>Az apport a nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulás, melynek tárgya forgalomképes, és értékkel bíró.</b>
Ez utóbbi azt jelenti, hogy az apport tárgya lehet valamilyen vagyontárgy, de
szellemi alkotáshoz fűződő jog, vagy akár iparjogvédelmi jog is. A cégalapítás témakörén belül azt értjük
forgalomképesség alatt, hogy a tagnak legyen jogosultsága átruházni a dolgot a
társaságra, például az ingatlan annak a neve alatt legyen bejegyezve, aki azt
át akarja ruházni. Apportálni lehet ingatlant, kizárólag az
ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonos által; azonban értéktelen,
leégett ingatlan nem lehet apport tárgya, és olyan ingatlan sem, ami terhelési
tilalom alatt áll. Cégalapítás<b> </b>során
nemcsak magát az ingatlant, hanem a hozzá fűződő jogokat: például a bérleti- és
üdülőhasználati jogot is bele lehet szolgáltatni, mint nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulást. A korlátolt felelősségű társaságnál a tagok maguk állapítják meg
az apport értékét, és az arról való megállapodást csatolniuk kell a bejegyzési
kérelemhez.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az apport teljesítésének időpontját a társasági
szerződésben kell kikötni. Ha a kft. alapításakor a tagok még nem teljesítették
az összes apportot, akkor a cégbejegyzés után három év áll rendelkezésükre.
Amint ez megtörtént, a társaság ügyvezetője bejelenti azt a cégbíróságon. Ha a
tag nem teljesíti határidőre a vagyoni hozzájárulást, a társaság ügyvezetése
harminc napos határidővel felszólítja a teljesítésre. Ha ebben az
időintervallumban sem teljesít, akkor a harmincegyedik napon jogviszonya
automatikusan megszűnik.<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-70048246085012108522014-05-09T12:33:00.000-07:002014-07-16T06:34:19.483-07:00Cégalapítás 2014- A jegyzett tőke <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miért van szükség a jegyzett tőkére? Mivel általában
a cégalapítás létrejöttének célja
az, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységet folytasson, ehhez pedig vagyonra
van szüksége, a tagoknak vagyont kell szolgáltatniuk a cég részére. Nem
feltétel, hogy minden tag ugyanannyi pénzzel járuljon hozzá, de mindenkinek
fizetnie kell; ez a tagsági jogviszonyuk feltétele is. <b>A jegyzett tőke tehát a
társaság induló vagyona; azoknak a vagyoni hozzájárulásoknak az összege,
melyeket a tagok befizettek.</b> Maga a „jegyzett” azt jelenti, hogy –mint minden, cégalapítás<b> </b>körében létrejövő vagy módosuló
adatot-, be kell jegyeztetni a cégbíróságon.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A jegyzett tőkének több funkciója is van: <b>egyrészt a
cégalapítás feltétele, mert a cég
működéséhez szükséges vagyoni hátteret biztosítja; másrészt a fedezetet is
biztosít úgy, hogy a cég hitelezőinek fizetési igényét is ebből lehet
kielégíteni</b>. Harmadik szerepe a társaság céljának elérésében van, hiszen minden
cégben elengedhetetlen az indulótőke megléte. Azonban a jegyzett tőke összege
nem jelenti a teljes mértékben felhasználhatóságot, hiszen például ebből kell
kiegyenlíteni az alapítási költségeket, de a székhelyként használt ingatlan
bérleti díját is. </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A jegyzett tőke összege 2014. március 15. óta
jelentősen emelkedett: az akkori ötszázezer forint helyett <b>ma már három millió
forintot kell fizetni, ha valaki kft-t szeretne létrehozni</b>. (Ezt azonban nem
kell teljes mértékben befizetni: egyszemélyes társaságnál százezer forintot, többszemélyes
kft-nél pedig másfél millió forintot kell beszolgáltatni a cégalapítás során.) Ez az emelés azt is jelenti, hogy két éven
belül a már meglévő kft-k törzstőkéjét fel kell emelni, vagy ha ezt nem teszik
meg, akkor át kell alakulniuk más cégformává. Ha egyik utat sem választják,
akkor komoly bírságra, de akár a cégjegyzésből való törlésre is számíthatnak,
ezért érdemes nagyon odafigyelni erre. A tagok által szolgáltatott vagyon lehet
pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás- ez utóbbit apportnak hívjuk. Ezekről
részletesebben a következő bejegyzésben lesz szó.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-11197917842796773812014-05-07T11:35:00.000-07:002014-07-16T06:34:37.871-07:00Cégalapítás 2014- A székhely, telephely, fióktelep elhatárolása <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><b>Amikor a cégalapítás
során előkerül a székhely kiválasztása, felmerülhet a kérdés, hogy mi is a
székhely? A telephellyel azonos fogalom-e? Miben különbözik ezektől a
fióktelep? Szükség van-e mindegyikre? </b></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Bejegyzésünkben erre keresünk válaszokat.
<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cég székhelyét úgy tudjuk a legegyszerűbben
megfogalmazni, hogy az a cég irodája. Az iroda címe lesz a cég levelezési címe,
itt tudjuk átvenni a társaság részére érkezett hivatalos leveleket, csomagokat,
a hatósági ellenőrzés során itt fognak ellenőrizni a hatóság különböző szervei.
Székhelyként az az ügyvédi iroda is bejegyezhető, ami a cégalapítás folyamatában segítségünkre volt; ebben az esetben az
ügyvédi iroda gondoskodik a levelek átvételéről, megőrzéséről, és minden
olyan kötelezettség teljesítéséről, mely a székhellyel összefügg. Ha a társaság
úgy dönt, akkor a székhely egyben a központi ügyintézés helye is lesz. Ez azért
praktikus, mert ha nem ugyanaz a kettő, akkor mindkettőt fel kell tüntetni a
cégjegyzékben, és a létesítő okiratban is. A központi ügyintézés helye alatt
azt a helyet értjük, ahol a társaság gazdálkodására és működésére irányuló
döntéseket hozzák meg. Ezeket a szabályokat azért érdemes betartani a cégalapítás<b> </b>során, mert ha a bejegyzett
székhelyen nem veszik át a postai küldeményeket, akkor megindulhat a
törvényességi felügyeleti eljárás, melynek költségeit a cég viseli. A társaság
székhelyét <b>cégtáblával kell megjelölnie</b>, két okból: egyrészt az iratok
kézbesítését, másrészt a cég felkeresését könnyítendő. Ezért fontos, hogy a
cégtáblán messziről látható, olvasható formában szerepeljen a cég neve. <a href="http://topcegalapitas.hu/">Cégalapítás 2014-es friss további információkat a blogon kívül itt talál.</a><o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Míg a székhely létesítése kötelező, és csak egy
lehet belőle, a fióktelep és a telephely léte fakultatív, és korlátlan számú
lehet. A telephely a gazdasági tevékenység gyakorlásának helye, általában a
székhellyel azonos helységben, de nem pontosan ugyanott. Általában elmondható,
hogy ugyanaz a cím nem lehet egyszerre székhely és telephely is, kivéve ha
olyan nagy területű ingatlanról van szó, ahol ezt a kettőt jól el lehet
különíteni. A fióktelep pedig egy olyan telephely, ami más településen van,
mint a székhely. Ezek mindegyike a cég szervezeti egysége, általában a cég
tulajdonában lévő ingatlanban, mely a cégalapítás
során fontos szerepet tölt be. A székhellyel kapcsolatban a cég jogi
képviselőjének, és a közjegyzőnek is feladata, hogy a bejegyzett ingatlan
jogszerű használatát igazoló okiratokat- például az ingatlan-nyilvántartási
bejegyzést vagy bérleti szerződést- megvizsgálja. Ha ezt nem találja
törvényszerűnek, akkor kötelessége megtagadni a cégalapítás<b> </b>folyamatában való közreműködést.<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-12360270722136042132014-05-05T10:10:00.000-07:002014-07-16T06:34:52.156-07:00Cégalapítás 2014- A cégnév 2. <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az előző bejegyzésben megtárgyaltuk a cégnév
funkcióját, összetevőit, és a rövidített cégnév szabályait. Most térjünk át a
cégnévvel szembeni követelményekre, tartalmi és alaki előírásokra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egészen 2014. március 15.-ig a cégalapítás és cégnév-választás szabályait a Cégtörvény
szabályozta. Azóta ez a törvény megszűnt, rendelkezései pedig a Polgári
Törvénykönyvbe kerültek. Így itt találhatjuk meg a cégnévre vonatkozó elveket:
a cégvalódiság, a cégszabatosság és a cégkizárólagosság elvét. A cégvalódiság
elve azt jelenti, hogy csak a valóságnak megfelelő adatok szerepelhetnek a cég
nevében, tehát nem lehet megtévesztő, valótlan, tévedésbe ejtő. Ezt a
cégbíróság a cégalapítás során
szigorúan vizsgálja. Ez azt is jelenti, hogyha megváltozik a társaság
cégformája, akkor a cégnevet is annak megfelelően kell módosítani. Ha a
cégnévben szerepel a cég tevékenysége, akkor azt is a valóságnak megfelelően
kell a névben feltüntetni, nem lehet olyat beleírni, melyet a cég nem végez. Fontos
kritérium, hogy a cégnév nem kelthet hamis látszatot, például angol nyelvű
elnevezéssel, miközben a magyar nyelv megőrzésével foglalkozik; nem sugallhat
olyan valótlan tényt, ami alapján valaki összekapcsolja tevékenységét egy másik
céggel, például valamelyik egyházzal. A cégszabatosság elvének megfelelően a
cégnévnek pontosnak, világosnak és helyesnek kell lennie, a vezérszón kívül
csak magyar szavak szerepelhetnek benne. A cégkizárólagosság elve alatt azt
értjük, hogy a cég nevének különböznie kell minden, Magyarországon bejegyzett
cég nevétől. Ha van azonos néven bejegyzett cég az országban, akkor annak
hozzájárulásával sem lehet ugyanazon a néven céget alapítani. Akkor sem lehet
azonos nevet adni két cégnek, ha a név írásmódja különbözik, és akkor sem, ha
csak a cég formájában van különbség a kettő között. Ha két különböző cég neve
azonos, akkor azt illeti meg a választott név, amelyik előbb kérelmezte a
cégbejegyzést. (Ennek a cégbíróság számítógépes rendszerében lehet utánanézni.)
<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ha a cégalapítás<b>
</b>során megalakuló társaság céljai között nem szerepel a jövedelemszerzés,
akkor a „nonprofit” jelzőt fel kell tüntetni a cégnévben. Ha ezenkívül még
közhasznúnak is minősül a cég, akkor a „nonprofit közhasznú” jelleget is fel
kell tüntetni, közvetlenül a cégforma előtt. Településnév felvételéhez az
önkormányzat engedélye, történelmi személyiség nevének feltüntetéséhez pedig a
Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása szükséges. <o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-29608694685000207642014-05-02T10:30:00.000-07:002014-07-16T06:35:11.340-07:00Cégalapítás 2014- A cégnév 1.<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amikor a cégalapítás<b>
</b>folyamatában eljutunk a névadás kérdéséhez, figyelnünk kell a szabályokra.
Milyen hosszúságú nevet adhatunk cégünknek, milyen nyelvű lehet a cégnév, hol
kell feltüntetni? A következőkben ehhez nyújtunk segítséget.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cégnév a cégjegyzék egyik legfontosabb adata:
ebből lehet következtetni a cég jellegére, tevékenységére, és ez alapján lehet
utánanézni egy cégnek. A cégalapítás során
mindenki arra törekszik, hogy egyedi társaságot alapítson; ennek egyik eszköze
a névadás. Ezért nagyon fontos, hogy
milyen nevet választunk. A cégnév első helyén a vezérszó áll; ez lehet
kifejezés, rövidítés vagy mozaikszó is, és állhat egy vagy több szóból.
Gyakorlatilag bármi lehet, a tulajdonos nevétől kezdve, számokból és betűkből
alkotott rövidítésen át akár földrajzi név is. Ezt kötelező feltüntetni a cég
nevében. Vannak olyan közbenső elemek, melyeket nem feltétlenül kell használni;
ezek a társaság által végzett tevékenység megjelölése, vagy a cégjegyzékben
feltüntetett jelző. Aminek azonban kötelezően szerepelnie kell a cégnév végén,
az a cégforma, például a Kft, Bt, Zrt. Tehát első helyen a vezérszó áll,
utána a cégforma, a kettő között pedig fakultatívan szerepelhet a többi elem. A
rövidített cégnév csak a kötelező elemekből áll, sőt jogsértőnek minősül, ha a
tevékenységet is tartalmazza; például a Kiskovász Kenyérsütő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság rövidített cégneve Kiskovász Zrt., nem pedig Kiskovász
Kenyérsütő Zrt. </span><br />
<br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cégnévnek utalnia kell arra, hogy a cégalapítás<b> </b>létszakaszában éppen hol
tart: ha bejegyzés alatt van, akkor a „b.a.”, ha felszámolás alatt, akkor az
„f.a.” rövidítést kell használni. Ha a cég neve idegen nyelven van, akkor nem
kell magyarra fordítani, elég csak a társasági szerződésben; azonban a nem
latin írásmóddal (például kínai vagy rovásírás) írt cégnevet latin írással is
fel kell tüntetni. Magát a cégnevet a cégtáblára kell kiírni, ami a székhely,
telephely és fióktelep megjelölésére szolgál. A cégnévre vonatkozó szabályok
részletezését a következő bejegyzésben folytatjuk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-55153749990742647642014-04-29T16:55:00.000-07:002014-07-16T06:36:05.016-07:00Cégalapítás 2014- A társasági szerződés<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jelen cikkünkben arra keresünk választ, hogy hogyan
néz ki a társasági szerződés, mit tartalmaz, kinek kell aláírnia? Egyáltalán
hogyan kezdjünk hozzá, amikor felmerül a cégalapítás<b>
</b>gondolata?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cégalapítás
első lépése, hogy az alapítók megegyeznek a létrehozni kívánt cég (jogi
szakkifejezéssel élve: társaság) céljairól, formájáról, tagjainak
összetételéről, és ezt a megállapodást írásba foglalják. Ez lesz a társasági
szerződés, melyet <b>közjegyző által készített közokiratba, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba, vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba
kell foglalni</b>. Tehát mindenképpen szükségünk lesz egy jogi szakvizsgával
rendelkező személyre. A társasági szerződés másik fontos kelléke, hogy <b>minden
egyes tagnak alá kell írnia</b>. Enélkül a szerződés érvénytelen. A törvény
megengedi a képviselő útján történő aláírást is, ekkor az aláírásra vonatkozó
meghatalmazást is közokiratba, vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell
foglalni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cégalapítás<b>
</b>során létrehozott szerződésben <b>fel kell tüntetni a társaság cégnevét,
székhelyét, a tagok nevét és lakóhelyét, a jegyzett tőkét, a vagyoni
hozzájárulásokat, a cég képviseletét, a vezető tisztségviselőket, és a működés
időtartamát</b> - ez utóbbit csak akkor, ha meghatározott időre alapítják. A
társaság célját csak akkor kell a szerződésben megjelölni, ha azt a
cégjegyzékben is fel akarják tüntetni. A cél bármilyen tevékenység lehet,
melyre a cégalapítás irányul, az
egyedüli kikötés ezzel kapcsolatban, hogy ne legyen törvénybe ütköző. Vannak
olyan esetek, amikor a cégalapítás folyamatát
egyszerűsíteni lehet szerződésminta alkalmazásával. Erre közkereseti, betéti,
korlátolt felelősségű társaságnál, valamint zártkörűen működő részvénytársaságnál
van lehetőség. A szerződésminta nagyban megkönnyíti az alapítók dolgát, azonban
a fent tárgyalt kötelező elemek erre is érvényesek. <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A társasági szerződés módosítására háromféleképpen
kerülhet sor. Egyrészt a tagok közös megállapodással megváltoztathatják azt,
ilyenkor a módosító okiratra ugyanazok a feltételek érvényesek, mint az okirat
létrehozására. Második esetben a legfőbb szerv határozatával módosíthatják a
szerződést, ilyenkor csak jegyzőkönyvbe kell foglalni a legfőbb szerv ülésén történteket;
a harmadik esetben pedig az ügyvezetés jogosult a módosításra. Mindhárom
esetben – ahogy a cégalapítás kapcsán felmerülő összes változásnál- be kell
nyújtani a módosítást a cégbírósághoz.<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-16542951134998944392014-01-29T14:28:00.001-08:002014-01-29T14:28:09.563-08:00Cégalapítás 2014-ben...<b>Cégalapítás 2014-ben...</b><br />
<br />
A cégalapítás 2014-ben látszólag radikálisan fog változni. Mit is jelent ez?<br />
<br />
Eleve a törvény, a jelenlegi, hatályát fogja veszíteni. Ez annyit tesz, hogy a Gt, azaz A Gazdasági<br />Társaságokról sz. törvény hatályon kívül helyezésre kerül 2014. március 15-én. Mi lesz azután, mi tartalmazza a cégalapítás szabályait?<br />
A cégalapítás szabályait 2014. március 15-től az új Ptk. fogja szabályozni, mégpedig annak is a harmadik könyve foglalkozik a jogi személlyel, amely tartalmazza gazdasági társaságok és annak minden cégformájának szabályait.<br />
<br />
Nehezebb lesz a cégalapítás 2014-ben?<br />
<br />
Véleményünk szerint nem lesz nehezenn a cégalapítás 2014-ben. A cégformák maradnak ugyanazok, tehát bt, kkt, kft, zrt, nyrt.<br />
<br />
Akkor mi változik radikálisan?<br />
<br />
A szemlélet. Az új Ptk. vezérelve a diszpozitivítás, azaz a megengedés, ami annyit jelent, hogy ha csak nincs tiltó szabály, akkor "mindent szabad". El lehet térni még a szervezeti szabályokat illetően is a törvényben deklarált szabályoktól.<br />
<br />
A médiában legjobban kiemelt néhány komolyabbnak (tűnő) változás:<br />
<br />
- a kft törzstőkéjének 3 millió forintra történő emelése<br />
- a kft ügyvezetőjének perelhetősége külső személyek által<br />
<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5284210338268377674.post-86153347949027792172013-12-01T02:16:00.001-08:002013-12-01T02:16:19.080-08:00Cégalapítás<b>Cégalapítás.</b><br />
<br />
A blog a cégalapítással kapcsolatos, de tágítsuk: bele fognak férfi a cégüzemeltetéssel kapcsolatos posztok is.<br />
<br />
Ha valaki cégalapításon töri a fejét, jó pár dolgot át kell gondolnia. El kell döntenie, hogy milyen legyen a cégforma. Per pillanat a magyar társasági jog a következő gyakran használatos cégformákat ismeri:<br />
- bt, azaz betéti társaság<br />
- kft, azaz korlátolt felelősségű társaság<br />
- zrt, azaz zártkörűen működő részvénytársaság<br />
<br />
A leggyakrabban használt társasági forma a Kft, tehát a kft alapítás, a leggyakoribb cégalapítási metódus.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/12002705197141943905noreply@blogger.com0