Cégalapítás 2014- A cégnév 2.

Az előző bejegyzésben megtárgyaltuk a cégnév funkcióját, összetevőit, és a rövidített cégnév szabályait. Most térjünk át a cégnévvel szembeni követelményekre, tartalmi és alaki előírásokra.

Egészen 2014. március 15.-ig a cégalapítás és cégnév-választás szabályait a Cégtörvény szabályozta. Azóta ez a törvény megszűnt, rendelkezései pedig a Polgári Törvénykönyvbe kerültek. Így itt találhatjuk meg a cégnévre vonatkozó elveket: a cégvalódiság, a cégszabatosság és a cégkizárólagosság elvét. A cégvalódiság elve azt jelenti, hogy csak a valóságnak megfelelő adatok szerepelhetnek a cég nevében, tehát nem lehet megtévesztő, valótlan, tévedésbe ejtő. Ezt a cégbíróság a cégalapítás során szigorúan vizsgálja. Ez azt is jelenti, hogyha megváltozik a társaság cégformája, akkor a cégnevet is annak megfelelően kell módosítani. Ha a cégnévben szerepel a cég tevékenysége, akkor azt is a valóságnak megfelelően kell a névben feltüntetni, nem lehet olyat beleírni, melyet a cég nem végez. Fontos kritérium, hogy a cégnév nem kelthet hamis látszatot, például angol nyelvű elnevezéssel, miközben a magyar nyelv megőrzésével foglalkozik; nem sugallhat olyan valótlan tényt, ami alapján valaki összekapcsolja tevékenységét egy másik céggel, például valamelyik egyházzal. A cégszabatosság elvének megfelelően a cégnévnek pontosnak, világosnak és helyesnek kell lennie, a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek benne. A cégkizárólagosság elve alatt azt értjük, hogy a cég nevének különböznie kell minden, Magyarországon bejegyzett cég nevétől. Ha van azonos néven bejegyzett cég az országban, akkor annak hozzájárulásával sem lehet ugyanazon a néven céget alapítani. Akkor sem lehet azonos nevet adni két cégnek, ha a név írásmódja különbözik, és akkor sem, ha csak a cég formájában van különbség a kettő között. Ha két különböző cég neve azonos, akkor azt illeti meg a választott név, amelyik előbb kérelmezte a cégbejegyzést. (Ennek a cégbíróság számítógépes rendszerében lehet utánanézni.)

Ha a cégalapítás során megalakuló társaság céljai között nem szerepel a jövedelemszerzés, akkor a „nonprofit” jelzőt fel kell tüntetni a cégnévben. Ha ezenkívül még közhasznúnak is minősül a cég, akkor a „nonprofit közhasznú” jelleget is fel kell tüntetni, közvetlenül a cégforma előtt. Településnév felvételéhez az önkormányzat engedélye, történelmi személyiség nevének feltüntetéséhez pedig a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása szükséges. 

Cégalapítás 2014- A cégnév 1.

Amikor a cégalapítás folyamatában eljutunk a névadás kérdéséhez, figyelnünk kell a szabályokra. Milyen hosszúságú nevet adhatunk cégünknek, milyen nyelvű lehet a cégnév, hol kell feltüntetni? A következőkben ehhez nyújtunk segítséget.

A cégnév a cégjegyzék egyik legfontosabb adata: ebből lehet következtetni a cég jellegére, tevékenységére, és ez alapján lehet utánanézni egy cégnek. A cégalapítás során mindenki arra törekszik, hogy egyedi társaságot alapítson; ennek egyik eszköze a névadás.  Ezért nagyon fontos, hogy milyen nevet választunk. A cégnév első helyén a vezérszó áll; ez lehet kifejezés, rövidítés vagy mozaikszó is, és állhat egy vagy több szóból. Gyakorlatilag bármi lehet, a tulajdonos nevétől kezdve, számokból és betűkből alkotott rövidítésen át akár földrajzi név is. Ezt kötelező feltüntetni a cég nevében. Vannak olyan közbenső elemek, melyeket nem feltétlenül kell használni; ezek a társaság által végzett tevékenység megjelölése, vagy a cégjegyzékben feltüntetett jelző. Aminek azonban kötelezően szerepelnie kell a cégnév végén, az a cégforma, például a Kft, Bt, Zrt. Tehát első helyen a vezérszó áll, utána a cégforma, a kettő között pedig fakultatívan szerepelhet a többi elem. A rövidített cégnév csak a kötelező elemekből áll, sőt jogsértőnek minősül, ha a tevékenységet is tartalmazza; például a Kiskovász Kenyérsütő Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövidített cégneve Kiskovász Zrt., nem pedig Kiskovász Kenyérsütő Zrt. 

A cégnévnek utalnia kell arra, hogy a cégalapítás létszakaszában éppen hol tart: ha bejegyzés alatt van, akkor a „b.a.”, ha felszámolás alatt, akkor az „f.a.” rövidítést kell használni. Ha a cég neve idegen nyelven van, akkor nem kell magyarra fordítani, elég csak a társasági szerződésben; azonban a nem latin írásmóddal (például kínai vagy rovásírás) írt cégnevet latin írással is fel kell tüntetni. Magát a cégnevet a cégtáblára kell kiírni, ami a székhely, telephely és fióktelep megjelölésére szolgál. A cégnévre vonatkozó szabályok részletezését a következő bejegyzésben folytatjuk.

Cégalapítás 2014- A társasági szerződés

Jelen cikkünkben arra keresünk választ, hogy hogyan néz ki a társasági szerződés, mit tartalmaz, kinek kell aláírnia? Egyáltalán hogyan kezdjünk hozzá, amikor felmerül a cégalapítás gondolata?

A cégalapítás első lépése, hogy az alapítók megegyeznek a létrehozni kívánt cég (jogi szakkifejezéssel élve: társaság) céljairól, formájáról, tagjainak összetételéről, és ezt a megállapodást írásba foglalják. Ez lesz a társasági szerződés, melyet közjegyző által készített közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Tehát mindenképpen szükségünk lesz egy jogi szakvizsgával rendelkező személyre. A társasági szerződés másik fontos kelléke, hogy minden egyes tagnak alá kell írnia. Enélkül a szerződés érvénytelen. A törvény megengedi a képviselő útján történő aláírást is, ekkor az aláírásra vonatkozó meghatalmazást is közokiratba, vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni.

A cégalapítás során létrehozott szerződésben fel kell tüntetni a társaság cégnevét, székhelyét, a tagok nevét és lakóhelyét, a jegyzett tőkét, a vagyoni hozzájárulásokat, a cég képviseletét, a vezető tisztségviselőket, és a működés időtartamát - ez utóbbit csak akkor, ha meghatározott időre alapítják. A társaság célját csak akkor kell a szerződésben megjelölni, ha azt a cégjegyzékben is fel akarják tüntetni. A cél bármilyen tevékenység lehet, melyre a cégalapítás irányul, az egyedüli kikötés ezzel kapcsolatban, hogy ne legyen törvénybe ütköző. Vannak olyan esetek, amikor a cégalapítás folyamatát egyszerűsíteni lehet szerződésminta alkalmazásával. Erre közkereseti, betéti, korlátolt felelősségű társaságnál, valamint zártkörűen működő részvénytársaságnál van lehetőség. A szerződésminta nagyban megkönnyíti az alapítók dolgát, azonban a fent tárgyalt kötelező elemek erre is érvényesek.

A társasági szerződés módosítására háromféleképpen kerülhet sor. Egyrészt a tagok közös megállapodással megváltoztathatják azt, ilyenkor a módosító okiratra ugyanazok a feltételek érvényesek, mint az okirat létrehozására. Második esetben a legfőbb szerv határozatával módosíthatják a szerződést, ilyenkor csak jegyzőkönyvbe kell foglalni a legfőbb szerv ülésén történteket; a harmadik esetben pedig az ügyvezetés jogosult a módosításra. Mindhárom esetben – ahogy a cégalapítás kapcsán felmerülő összes változásnál- be kell nyújtani a módosítást a cégbírósághoz.