Cégalapítás – Kft esetén, a cégalapítás 3 millió Ft!

A cégalapítás sokban változott, az új Ptk. hatályba lépése miatt. Vannak kisebb, vannak nagyobb jelentőségű változások, vannak olyanok, amelyek félreérthetőek lehetnek, és magyarázatra szorulnak, mert sajnos nem sikerült minden egyértelműre a szabályozás során.

Ha a cégalapítás során, egy Kft-t hozunk létre, akkor nagyon sok olyan dolog van, amelyre rendkívül érdemes figyelni, mert egy-egy kérdés nem jogszabály által, hanem a gyakorlat által lett szabályozva.

A korlátolt felelősségű társaságok esetében, a törzstőke az eddigi 500.000,- Ft helyett, 3 millió forintra emelkedett.

A törzstőke törzsbetétekből áll össze, amelyet a tagok együttes hozzájárulása tesz ki. Vagyis egyszerű összeadás által megkaphatjuk, hogy mennyi is a jegyzett tőke, amelyet a társasági szerződés is tartalmaz, és amit a gazdasági társaság, a társaság számára nyitott bankszámlára kell befizetni.

Igaz, hogy a törzstőke minimuma ezzel a 3 millió forinttal a hatszorosára emelkedett, de nem kell megijedni, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak engedmények a befizetés menetét illetően.

Érdemes megjegyezni, hogy nem válik el egymástól az egyszemélyes, és a több személyes Kft, a 3 milliót illetően. Mind a kettő estében ugyanennyi a minimum törzstőke.

Azt, hogy milyen könnyítés van a törzstőkét illetően, a következő cégalapítás 2015 –ös bejegyzésben részletezem. 

Cégalapítás 2014- Pénzbeli vagyoni hozzájárulás, apport

Ahogy azt az előző bejegyzésben írtuk, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, apportból áll. Ebben a cikkben ezt a két fogalmat bontjuk ki.

A kétféle hozzájárulás arányát nem szabályozza törvény, így a cégalapítás során bármilyen készpénz-apport arányt meg lehet állapítani. Sőt az is előfordulhat, hogy egy társaság jegyzett tőkéjét kizárólag apport alkotja. A cégjegyzési kérelemben meg kell jelölni, hogy a pénzbeli vagyont hogyan teljesítik a tagok, melyik pénzintézetnél vezetik az azzal kapcsolatos számlát, és hogyha nem forintban történik a kifizetés, akkor hogyan számítják át forintra. Az, hogy mikor teljesítik a fizetést, a társasági formától függ: kft-nél például csak akkor kerülhet sor a cégjegyzésre, ha a társaság javára szóló befizetéseknek legalább a felét teljesítették. Az egyszemélyes kft szabályai szerint azonban ennél a társasági formánál elég százezer forintot befizetni. Az apport a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, melynek tárgya forgalomképes, és értékkel bíró. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az apport tárgya lehet valamilyen vagyontárgy, de szellemi alkotáshoz fűződő jog, vagy akár iparjogvédelmi jog is. A cégalapítás témakörén belül azt értjük forgalomképesség alatt, hogy a tagnak legyen jogosultsága átruházni a dolgot a társaságra, például az ingatlan annak a neve alatt legyen bejegyezve, aki azt át akarja ruházni. Apportálni lehet ingatlant, kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonos által; azonban értéktelen, leégett ingatlan nem lehet apport tárgya, és olyan ingatlan sem, ami terhelési tilalom alatt áll. Cégalapítás során nemcsak magát az ingatlant, hanem a hozzá fűződő jogokat: például a bérleti- és üdülőhasználati jogot is bele lehet szolgáltatni, mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást. A korlátolt felelősségű társaságnál a tagok maguk állapítják meg az apport értékét, és az arról való megállapodást csatolniuk kell a bejegyzési kérelemhez.

Az apport teljesítésének időpontját a társasági szerződésben kell kikötni. Ha a kft. alapításakor a tagok még nem teljesítették az összes apportot, akkor a cégbejegyzés után három év áll rendelkezésükre. Amint ez megtörtént, a társaság ügyvezetője bejelenti azt a cégbíróságon. Ha a tag nem teljesíti határidőre a vagyoni hozzájárulást, a társaság ügyvezetése harminc napos határidővel felszólítja a teljesítésre. Ha ebben az időintervallumban sem teljesít, akkor a harmincegyedik napon jogviszonya automatikusan megszűnik.

Cégalapítás 2014- A jegyzett tőke

Miért van szükség a jegyzett tőkére? Mivel általában a cégalapítás létrejöttének célja az, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységet folytasson, ehhez pedig vagyonra van szüksége, a tagoknak vagyont kell szolgáltatniuk a cég részére. Nem feltétel, hogy minden tag ugyanannyi pénzzel járuljon hozzá, de mindenkinek fizetnie kell; ez a tagsági jogviszonyuk feltétele is. A jegyzett tőke tehát a társaság induló vagyona; azoknak a vagyoni hozzájárulásoknak az összege, melyeket a tagok befizettek. Maga a „jegyzett” azt jelenti, hogy –mint minden, cégalapítás körében létrejövő vagy módosuló adatot-, be kell jegyeztetni a cégbíróságon.

A jegyzett tőkének több funkciója is van: egyrészt a cégalapítás feltétele, mert a cég működéséhez szükséges vagyoni hátteret biztosítja; másrészt a fedezetet is biztosít úgy, hogy a cég hitelezőinek fizetési igényét is ebből lehet kielégíteni. Harmadik szerepe a társaság céljának elérésében van, hiszen minden cégben elengedhetetlen az indulótőke megléte. Azonban a jegyzett tőke összege nem jelenti a teljes mértékben felhasználhatóságot, hiszen például ebből kell kiegyenlíteni az alapítási költségeket, de a székhelyként használt ingatlan bérleti díját is.                 
                                                                                                            

A jegyzett tőke összege 2014. március 15. óta jelentősen emelkedett: az akkori ötszázezer forint helyett ma már három millió forintot kell fizetni, ha valaki kft-t szeretne létrehozni. (Ezt azonban nem kell teljes mértékben befizetni: egyszemélyes társaságnál százezer forintot, többszemélyes kft-nél pedig másfél millió forintot kell beszolgáltatni a cégalapítás során.) Ez az emelés azt is jelenti, hogy két éven belül a már meglévő kft-k törzstőkéjét fel kell emelni, vagy ha ezt nem teszik meg, akkor át kell alakulniuk más cégformává. Ha egyik utat sem választják, akkor komoly bírságra, de akár a cégjegyzésből való törlésre is számíthatnak, ezért érdemes nagyon odafigyelni erre. A tagok által szolgáltatott vagyon lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás- ez utóbbit apportnak hívjuk. Ezekről részletesebben a következő bejegyzésben lesz szó.