Mint előző
cikkünkben említettük, az eddigi szabály, miszerint évente egyszer össze kell
hívni a taggyűlést, megszűnt. Azonban előfordulhat olyan eset, amikor mégis
kötelez összehívni a taggyűlést. Amikor a cégalapítás
témakörében gondolkozunk, érdemes ezeket az eshetőségeket számbavennünk.
A hatályos
szabályozás szerint már csak akkor kötelező taggyűlést tartani, ha kritikus
tőkevesztés, likviditási krízis, fizetésképtelenség áll fent. Ilyenkor a
társaságnak haladéktalanul határoznia kell az ügyben. Azt, hogy mit kell
határoznia, a törvény nem szabályozza, azt azonban igen, hogy hogyan. A
törzstőke védelme érdekében tőkepótlást vagy tőke leszállítást kell eszközölni;
pótbefizetést csak akkor, ha a társasági szerződés ezt megengedi. Ha a cégalapítás során a tagok nem
rendelkeztek a pótbefizetésről, akkor a taggyűlésen lehetőség van ennek
módosítására. Pótbefizetéssel kezelhető
a tőkevesztés és a likviditási (fizetőképességi) krízis is. Ha a tagok nem
tudnak, vagy nem akarnak a tőkepótlás lehetőségével élni, akkor kényszerátalakulással
kell kezelniük a helyzetet, de valamelyik utat mindenképpen választaniuk kell. A
kényszerátalakulás lehet formaváltás, egyesülés vagy szétválás. Akármelyik mellett
döntenek is, a döntést három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a
tőkevesztéses állapot három hónap múlva is fennáll, akkor a társaság tőkéjét le
kell szállítani.
A cégalapítás körében az új Polgári
Törvénykönyv hatályosulásával (2014. március 15.) megszűnt az a szabály, ami
lehetővé tette, hogy a veszteségrendezés esetén kötelező döntések alól a kft. a
közbenső mérleg adatai alapján mentesüljön. A vonatkozó jogirodalom szerint
azonban mégis lehet biztosítani ezt a mentesülési lehetőséget azzal, ha a
társasági szerződésbe belefoglaljuk, hiszen a közbenső mérleg biztosítja a
hitelezői érdekeket, így alkalmazása bekerülhet a szerződésbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése